Kiszálltam a blogból.
Bizonyos okok miatt....
Ha bárkit érdekel kérdezzétek Heey-t...ő talán választ tud adni a kérdésekre.És szerintem ezáltal már be is fejeződött a blogunk története ahogy más is.Bár nem tudom, hogy ő még folytatni akarja e egyáltalán..
Elnézést amiért keveset írtunk.Sokkal hosszabb távra terveztük ezt a blogot ahogy mást is...és sokkal több részlettel.Az volt a célja, hogy egy nap visszanézzük együtt a saját írásainkat amikben az együtt töltött időket idézzük fel és együtt nevetünk majd rajtuk.Én megtettem egyedül és csak könnyeket látok a sorok után, mivel a vége talán mégsem olyan boldog mint terveztük.
Elnézést kérek mindenkitől, továbbá Heey-től.

Üdv: Enjoy....

"In The Dark" - The Birthday Massacre - Official HD Stereo

Visszatértünk

Fúh, hát iszonyú rég  írtunk.Elnézést kérünk mindenkitől!


Természetesen ahogy elkezdődött a suli, kevesebb időnk is volt.És az is természetes, hogy ezt a kevés időt is együtt töltöttük.
Pénteken volt a név napom és Heey nálunk aludt.Kiégettük sikeresen a szőnyeget de megoldottuk!(oda ragasztottunk egy szőnyeg darabot, így most igazán esztétikus a  látvány)
Mindezek után másnap szintén találkoztunk, és a szinte új szobámba elkészültünk a "kerti partihoz" amit az eső miatt ( meg amúgy is) a házban tartottak végül.(Az illetőt nem nevezném meg -ha nem gond- akihez mentünk.)Sétáltunk egyet amíg sült a "vacsora" és szakadt az eső.Monstert ittunk....meg egyebek....Majd Heey --könnyítve magán- kijelentette, hogy induljunk vissza.(Szegény tuják bánták.)
Mindezek után haza mentünk (Heeyhez) és ott aludtam.
Remek nap volt, és jól éreztem magam, mégis a vége az lett, hogy mindenki vállán kisírtam magam.
Hol Heey nővéréén hol Heey vállán.(Amit utólag is köszönök nekik).
Nem is értem...Olyan sok minden történt mostanában...És az illető aki miatt sírtam...nos...szerintem nem igazán izgatja a dolog, bármennyire is állítja a szöges ellentértjét.
Azt hiszem nem is érdemlem meg Heey barátságát!Nagyon hálás vagyok neki, hogy van nekem!

Enjoy=)[B-313]

Hello mindenkinek!Találtam néhány Cosplait amit meg kell mutatnom!Nagyon jók lettek!










Személyes kedvenc^-^




Több képért pedig itt az oldal linkje is:
http://www.crunchyroll.com/forumtopic-811/cosplay-pictures.html?pg=505

Minden jót: Enjoy[B313]

O.S.G.
Hát jó kis nap volt az O.S.G. napja mondhatom.
Láttam (R)-t és be is szóltunk neki, és Heey nőére eladott egy részeg formának ( mint kiderült ivott és nem szívott) 500-ért egy jegyet.
Néztünk Beat Bax-ot és tomboltunk Hősökre.
Hazaértünk és kidőltünk.De előtte még rengeteget nevettünk  a hülyeségeinken.
Így ünnepeltük meg, hogy Heey haza tért.

Tegnap

Mivel én a Szent Lászlóba szerelnék tovább menni, így megkértem Heeyt és a nővérét, hogy had menjek én is velük.Elmentünk de kiderült, hogy potyára.És Heeyt és engem nem engedtek beljebb a portánál.De legalább a portát láthattam.Hazafelé pedig rengeteget nevettünk.Örsön lefújta a sapkámat a szél é hatalmas koppanással egy kocsin landolt.Felkaptam róla és rohantam.Elég vicces volt.

Utána Heey átjött és filmet néztünk.(Végső állomás)

Bejegyezte:Enjoy[B-313]

Boldogságot, Tavaszt!

Hideg és hó,
Hol megfagy a szó.
Tél és fagy,
Még a vér is megalvad.

Lelassul a szív verés,
Téli álmot alszik az érzés.
Minden megfagy odakint,
Ez kíséri a kínt.

Magányosan, Feketén a fehérben,
Ezt vártam én oly régen.
De rájöttem kell valaki mellém,
Ki ugyan úgy fázik, s fekete mint én.

Észre sem vettem,
Pedig ott állt mellettem.
Csak a messziségbe meredtem,
A legfehérebb mezőben.

Alig, de láttam egy feketét,
S őt akartam mellém.
De sosem érhetem el,
Hisz a messziségben vész el.

S ha picit kinyitottam volna szemem,
Nem tűnt volna el Ő is mellőlem.
Az kit igazán szerettem,
De észre nem vettem.

Lágy dallamot játszik a csendes hóesésben a szél,
Jég csapokban játszik bújócskát a tél.
Megfagy a vér, megfagy a szív,
Minden mi él meg fog fagyni így.

Megfagy a szó, szétfagy az érzelem,
Kihűl az ember, már érzem.
Ez kell nekem(?).
--------

Reményt!

Ha rózsa lennék mi a földön fekszik,
Ártatlan a hóban fagyva vérzik,
Megfognád, megsimogatnád,
Melengetnéd, gondoznád(?)
Vagy eldobnád, eltaposnád,
Megaláznád s ott hagynád(?)

Ha rózsa lennék mi a földön fekszik,
Ártatlan a hóban fagyva vérzik,
Megfognád, megsimogatnád,
Melengetnéd gondoznád(?)
 Eldobnád, eltaposnád,
Megaláznád s ott hagynád(!)
---
Vers író: Enjoy[B-313]
Bejegyezte: Enjoy[B-313]

-Örök emlék.-

                                                    Örök emlék..

Sejtelmes volt az éjszaka, nem lehetett tudni mit hoz a sötétség… A fák kísértetiesen suhogtak és fülsüketítő szél fújt be a nyitva maradt ablakokon. A lámpafény pislákolva világította meg az egyetlen szürke járdát. Későre járt már, talán csak két házban égett még lámpás. A tragédia óta az emberek nem merészkedtek ki az utcákra. Hosszú hetek teltek már el a gyilkosságok óta. Egy csoport bosszúszomjas fiatal s idősek egyaránt, falkába verődve járták az apró falu utcáit s tartották félelembe az ott „élőket”.

A gyermekek még akkor sem mehettek ki játszani, ha a nap sütött…Ezt a jelenséget pedig már-már teljesen elfelejtették a falu lakói. Felhők borították az égboltot, a napsugarait elfojtva.

A minisztériumból hetente legalább két alkalommal eljöttek és az újabb szabályokat ismertették. Minden alkalommal egyre szigorúbb döntéseket tűztek ki a templom ajtajára. A legutolsó határozatban kijárási tilalmat hoztak.

Ezen az éjjelen szinte ragyogott a hold fénye, oly erősen tündökölt hogy áttörte a heteken óta leszállt és uralkodó ködöt. Éjfélt ütött az óra…egy nagy fekete ballonkabátos férfi sétálgatott a járdán. A tilalmat megszegve és az emberek ámulatát ki vívva.

Arcát csukja takarta el. A lámpafénye sem árulta el ki ő valójában. Az utca elejétől számítva a negyedik tölgyfánál állt meg. Felváltva tekintett hol a téren álló, hol a csuklóján lévő órára. Azonban nem jött senki. Félórával érkezése után, megunhatta a várakozást és távozott.

Az utolsó házban is leoltották a lámpást. Egymás után kattantak a zárak és csapódtak az ablakok.

Az utca újra csendesedni kezdett. A szél is halkult, a szorosan összefonódott felhők is utat engedtek a sugárzó holdfénynek. A második ház ajtaja nyikorgott és a nyíláson halovány fénycsóva folyt ki a sötét előkertre. Törékeny alkatú, fehérbőrű, hosszú fekete hajú lány lépett elő és a levegőbe szagolt. Mélyeket szippantott, mintha a tenger sötétjéből bukott volna fel. A fény előtt állt, ezért nem lehetett látni az arcot, de nem lehetet idősebb huszonöt évnél. Szatén hálóköntös ölelte körbe testét, derekán lazán megcsomózva. Kijjebb lépett az ajtóból és sétálni indult a fekete úton. Alig telhetett el tíz perc egy idős, ám éles női hang sikította a lány nevét. Lágyan vitte a szél a könnyed nevet. Irine. Ijedtében összerezzent és megfordult. Gyors léptekkel indult vissza a ház felé. Az ajtó ismét becsukódott, a fénycsóva a semmibe veszett. A zár ismét kattant, és ismét csend borult…

A halk szellőt éles esőcseppek csapódása zavarta meg. Először csak szemerkélt, majd egyre gyorsabban érték a földet a váratlan vízcseppek.

Két fekete csuklyás alak árnyéka rajzolódott ki az elmosódott, csillogó aszfalton. Bár, mintha csak szellemek lettek volna, percek múlva eltűntek… elállt az eső, friss földillat suhant végig a kihaltnak tűnt falun. A főtéren álló magas fákkal körülölelt óra három órát ütött. A két árny ismét előbújt a semmiből . Az út két széléről sétáltak lassan  középre. Megtartották a három lépés távolságot és megálltak egymással szemben. A sötét takaró még mindig az arcukba borult. Az egyik sejtelmes alak magas volt s vékony. Csuklyája alól gyenge ugyan de fénylő vöröses hajtincsek hullottak vénakék találjára.  A másik idegen tán csak egy kicsivel volt alacsonyabb. Aranyszőke haja dúsan borult vállára. Nem talált viselt, de ugyancsak sötét volt ruházata, mint titokzatos társának. A hosszú igencsak megviselt garbója tartotta melegen karcsú testét. Hosszú lábait egy harangaljú kordnadrág védte a csípős hidegtől. Még mindig mozdulatlanul álltak, s csak tekintetük fürkészte a természet adta csodás tájat, mi körülvette őket. A hirtelen jött szél, lefújta a szőke, garbót viselő csuklyáját. Rémülten temette tenyerébe arcát. A számára már jól ismert ifjú közelebb lépett és megragadta az elfedő kezeket. Lágyan megcsókolta azokat s szorosan tartotta tovább. Az imént még rémült társból, nyugodt oltalmazott lett. Miután a védelmező elengedte a csontos vékony kezeket, levette csuklyáját. Párja teljesen elgyengült és a pirosló ajkak után kapott, de nem tudta teljesíteni szándékát s várt. –vajon mi fog történni- gondolta. A vörös fiú letérdelt s ki nyújtotta egyik kezét táncba hívva a sápadt „gyermeket” . Az bizonytalanul nyújt, a biztos kéz felé. A kérő nem titkolva örömét húzta szorosan magához. Derekába kapaszkodott és lassan, könnyeden lépkedni kezdtek kettőt előre, egyet jobbra… Néha-néha ajkuk összeért pár pillanatra. A pár gyengébbik szereplője a vezető vállára hajtotta fejét. Ki szeretettel fogadta a döntést. Keze fel-s le csúszkált a domború háton. Még halk vággyal teli levegő vételük is hallatszott a lecsendesedett időben. Mintha ők kellettek volna a tiszta égbolthoz…s csak miattuk ragyogna a hold olyan mesésen…

Letekintett a vállán heverő szerelmesre és mélyen hajába szagolt. Finom, illat áramlott végig a levegővel együtt szervezetébe.

Hajnalodni, világosodni kezdett így el kellett válniuk. Nehezen vettek búcsút úgy érezték nem tölthettek egymással elég időt. Túl hamar jött a pirkadat. Túl hamar érte őket utol a fájdalmas rideg valóság. Számukra nem volt elé ennyi.. még mindig egymásra vágytak. Muszáj volt. Hátra nyúltak csuklyájukért és szomorú arcukat kényszeredetten fedték el újra. Gyengéd, hosszú csókkal váltak el… Végleg. Soha nem láthatták többé, a másik szerelmes s vágytól csillogó tekintetét. Senki nem tudhatja mi lett a sorsuk, tán még ő maguk sem. Illatukat máig viszi a szél távolabb és távolabb az egymás követő falvakba, városokba …
Lehet ez egy örök emlék lesz mi kószál fölöttünk, mindazokért akik már nincsenek köztünk. 
                                                                                                                                              Írta:heey^^                        

:).

Droppolunk a félcsőben aztán lépcsőről-lépcsőre
Szállj be az örvénybe ha készen állsz a pörgésre
Mentha Eckü szúr mint a tetoválótű
A bőrödön érezheted ezt mert olyan élethű
De te fújd ki a problémát ne parázzá rá
Ha a gyémántfej karcolja a bakelit barázdát
Vár rád az egész napos program
Vésd az észbe bomba robban OSG a monogram
A lézer ezt égeti bele a blézeredbe
Ezt érezned kell gyere lélegezd be
Lángoló a flaszter a verseny csak doppingol
A vénádban az adrenalin simán végig raftingol
Gyere tombold ki magad a betonból
Ha az agyad betompult a hétköznapoktól
Mi rílbe adjuk nekünk nem kell a pucsítás
Na halljam tes hé mi a gurítás?

(4x)Na mi a gurítás tes? Megyek OSGzni
Mert az ország ettől hangos hogy ezt jó megnézni


Eljött az OSG napja nem egy OSB lapra
Hanem pro elemekre dobod be a trükköt papa
A sok csaj laza a tetőn fenn az összes urbán legenda
A brékben egymásnak feszül ma kelet meg a nyugat ja
Meg vagy húzatva ha nem jössz tesó durvaság
Itt elmúlik a lustaság a hurkaláb a zenét didzsé szúrd alám
99 09 tíz év
Ennek vigyétek a hírét je haver
Csupa jókedvű forma nyárbúcsú de nem nyáltenger
Én nem bírok a seggemen ülni kimegyek má reggel
A város tetején gyűlik az ország legjava
Extrémsport hiphop ma egy érzés tedd magad ki
Benn a mikrofon a színpad extázis
Bizonyít a tömeg MO-n létezik a rap láz is
Három betű kell amit mindenki kántál
O-S-G amire egész évben vártál

(4x)Na mi a gurítás tes? Megyek OSGzni
Mert az ország ettől hangos hogy ezt jó megnézni 
                                                                                                   Írta: heey^^                                                                   

Heey holnap ér haza és aztán OSG.Már annyira hiányzik!De lehet, hogy utána már itthon is marad, és ez lenne nekem a legjobb.De nem tudom, hogy neki az lenne-e.Minden esetre semmi olyat nem szeretnék, ami neki bonyodalmat, vagy esetleg rossz kedvet okozna.
Szóval holnap bulizunk egyet, aztán majd eldől minden.
Enjoy

Egy nap Heey-jel és ismét távol

Sziasztok.Ismét Enjoy vagyok.
Heey elment egy hétvégére nyaralni, majd haza jött egy napra( tegnap) amit együtt tölthettünk.Ma pedig ismég útra kelt Balatonra.Legközelebb már csak akkor látom, mikor együtt megyünk OSG-re.Már most hiányzik.

A tegnapi nap mozgalmas volt.Átmentem hozzá, és amíg ő kipakolt, én felolvastam egy barátom megjegyzését a saját oldalamra.Elmesélte milyen volt a hétvége, és mindent amit fontosnak talált.Utána Miyavit hallgatunk beszélgetés közben.
Majd mikor kész volt, elmentünk sétálni.Utána átmentünk hozzánk.Itthon beszéltünk anyuval.Aztán szokás szerint elkezdtünk hülyéskedni, anyu pidig nem kapott levegőt a röhögéstől.Majd kimentünk és találkoztunk barátnőmmel, aztán megint Heey-hez mentünk.
Mikor hazaindultam kikísért a kapuig, majd átölelt.Úgy kapaszkodtunk egymásba mintha mind ketten félnénk.Majd akaratlanul is mikor meghallottam hogy sír, én is sírni kezdtem.Csak egy hétre megy el, mégis úgy fog hiányozni.Talán sosem volt ilyen jó barátnőm, mint amilyen ő.Hálás vagyok, hogy a barátomnak mondhatom.

Végül pedig Miyavi.=)




Valószínü nem írok ide addig amíg nem látom ismét Heey-t.Ha hazajött(1 hét) ismét írunk.

Ime egy rövid történet, ami igaz történet alapján íródott.Sokan gondolom már olvasták és ismerik, mivel eléggé híres, de nekem ez az egyik kedvencem ( legközelebb a másik kedvencemet írom majd le) Remélem tetszeni fog, aki nem ismerné.:

Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét... Ő rámnéz, és mosolyog. De ő nem úgy néz rám, ő csak az úgymond "legjobb barátom". Vége az órának, vége a napnak, ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem.

Én odaadom neki, ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom.

Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír...sír, mert szakított a barátjával. Én megvigasztalom, ő átölel...érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi.

Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog.

Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit.

 Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt. Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit.

El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt... Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: " Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit.

El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom."

Enjoy[B-313]

Jelenlegi hangulat:

Hallgatott zene:http://www.youtube.com/watch?v=v8Dg5Ymvem0&feature=player_embedded#!

A tegnap estét Heey-el töltöttem.Vicces volt és élveztem.Jó volt egy kicsit kimozdulni otthonról, főleg a mostani állapotomban, amit nem szívesen részleteznék most.

A lényeg, hogy érdekes este volt, ahogy az összes többi, amelyet együtt töltünk.Heey a legjobb barát nőm, ezért is terveztük, hogy csinálunk egy közös blog-ot.

Most pedig, egy kis ízelítő a mostani érzéseimből:

"Ha akarod, leírom százszor, elmondom ezerszer, 
vagy -ha azt szeretnéd és úgy akarod-, csak egyszer.
Te vagy a mindenem, te vagy az angyalom,
A reményem, a jövőm, minden kincsem, vagyonom.
Pillantásod éltet, közelséged izgat,
Szíved melege az, mi álomba ringat.
Áldott vagy, életem egyetlen gyönyörű, édes értelme,
Áldott a neved, áldott a teremtő legszebb teremtménye. 
Nem foglak elhagyni, nem fogsz magadra maradni,
Nem fogom áldott nevedet soha letagadni.
Nem üres sorok ezek; ítéletnapig fogadalmak!
Nem hagyhatjuk elveszni a szép vonalaidat..."

Saját költeménnyel jelenleg sajnálatos módon, nem szolgálhatok, mivel nem írtam még újabb verseket.De az összes (viszonylag jó) versemet a fejléc alatt az oldalaknál találjátok.

Jelenlegi hangulat:

Most hallgatott zene: The gazette

Létre jött a blog

Nos létre jött a közös blogunk!
Hamarosan lesznek képek és bejegyzések is.De mint látjátok még nagyon az elején tartunk.Kis türelemmel remélhetőleg alakulni fog az olvasói kör, na meg persze a blog kinézete és a bejegyzések száma is nőni fog.
Addig is köszönnyük türelmeteket és kitartásotokat.=)
By:Enjoy és Heey
<3